Én Életem Videó-, Szöveg- és Képpályázat

 Színezd újra

Ha helyedet már nem találod
S szürkének látod a valóságot
Naponta vívod meg lelkeddel a harcot
Sikertelenül

Sötét pofonokat szór a sorsod
De másik oldalad is elétartod
S a mosolyt csak hazudja az arcod
Te vedd fel vele ecsettel a harcot

Színezd újra a Világot
Radírozd le, mi eddig bántott
Rajzolj oly szép menyországot
Mit ember soha még nem látott

Ezt még neked senki sem mondta
Hogy lelked mélyén színes a paletta
S ha jól kevered azokat a színeket
Minden sikerül

Hát légy te az ecset és nyomot hagyva
Sétálj csak fel a Világ-vászonra
S a gaz helyére taposd a virágot
Így megmentheted talán a Világot

Színezz szép, új valóságot
Sok-sok ragyogó virágot
S ha a gaz majd újra betakarja
Te ne csüggedj, csak színezd újra

S ha majd lelked nyugovóra térne
Mert a földi életednek vége
Tudod már, hogy vissza nem léphetsz,
De nem is bánod

Mert a léted úgy hagytad itt
Hogy tettél a Világért valamit
Egy mosoly hagyja el a szádat
S hogy hamis lenne? Már tagadod a vádat!

Szinezd újra a Menyországot
Ha ott is megint a rosszat látod
De ha nyugalom és béke volna
Örülj, és NE színezd újra

 Botox fullra

Éreztem megint ráncos vagyok,
Tükörbe nem nézhetek így, tudom,
Csak merő véletlenül
Fejemet látva az elgörbül.

Annyira ronda, hogy eltorzult,
Vajon merre vezethet ez a főút?
Remélem az orvosi rendelőbe,
Bejelentkezem vagy öt körre.

Refrén:
Botox fullra
Fejem húzza
De ki kell bírni nincs más kúra,
Ha abbahagyom úgy csúnya
A csajok megismernek újra.

Botox fullra
Fejem húzza
De ki kell bírni nincs más kúra,
Ha abbahagyom úgy csúnya
A csajok megismernek újra.

Amikor látod a party facem,
Hát úgy lesmárolnál, érzem,
De ha nem hetero a buli,
Melegeknek most nincsen puszi.

Tudod óó,úgy fáj a fejem,
Ciki! A rongyot feltettem.
No nem a zongorára,
A homlokom tiszta vakond-járat!

Refrén (5x)
Botox fullra
Fejem húzza
De ki kell bírni nincs más kúra
Ha abbahagyom úgy csúnya
A csajok megismernek újra.

 Álomsüti

Rég, igen réges rég

Volt egy hely, olyan meseszép!

Oh, és vattacukor volt az ég!

Ott volt, egy apró kis lény,

Teste kisütött sütemény.

Kicsi volt, és korholták is érte a nagy Csokis Muffinok!

Volt egy álma, melyet semmiért fel nem adna.

Boldoggá tenni egy kisfiút, Uzsonnára!

Igen Ő, Ő volt a kis Mézeskalács Mézi!

Örök álmodozó volt Ő, Sütiszeigeten,

Ahol még a patak is málnaszörpként csörgedezett!

Hajtogatta, folyton csak mondogatta:

Igen ott leszek, Pajti ott Veled!

Minket néznek majd az emberek, és irigykednek majd!

Igen ott leszek, Pajti ott Veled!

Nyugodj meg, az uzsira már nem kell sokat várni!

Mézeskalács vagyokk, igen Az!

Marcipánszívvel, no meg csoki reszelékkel.

Egy álmom van, igen,

csak egy, hogy én, Mézi Sütiként beteljesedjek!

Egyszer ott leszek, igen ott Veled,

És minket néznek majd az emberek,

miközben sütiként beteljesedek!

Igen jó lesz majd, igen Csodaszép,

SÜTIKÉNT A TIED LESZEK ÉN!!!

Hammmmmmmm!

 Rock Legenda

Nagy kaland volt az életem

minden este másra vágytam,

a koncertek után haza sem találtam..

Sok volt a nő, aki imádott,

de volt akire mindig vágytam,

aki csak mosolygott rám,

de aztán sosem láttam.

REF.

Ma már a vérem sem forr annyira,

ha hívnak elmegyek még egy haknira,

de nem ostromolnak már a csinos lányok.

Ma már a húrokkal sem pengetek,

örökre elhallgattak a fegyverek,

az emlékek tengerén hajóra szállok.

Sodort az élet éjjel-nappal

a sült galambra sosem vártam,

aki az utamba tévedt kardélére hánytam..

Valóra váltak az álmaim,

ki se mondott vágyaim,

de néha gondolok még a sosem volt leányra.

REF.

Ma már a vérem sem forr annyira,

ha hívnak elmegyek még egy haknira,

de nem ostromolnak már a csinos lányok.

Ma már a húrokkal sem pengetek,

örökre elhallgattak a fegyverek,

az emlékek tengerén hajóra szállok.

Tóth Gabi elég volt

Szégyen folt

Én megígértem és tettem mit tehettem, de tudom hiába már
hervadt virág, a földön fekve, földre vetve, hervadt szár, száraz virág
erős voltam mindig tudtam mit akarok a szirmom szélben száll,
hát nekem is jár egy cseppnyi tisztelet, egy szempillantás.

Amikor egy szerelmes szív, amikor szerelme hív, tudom a dolgom a szerelmet hozom

Szégyen folt, hogy folyton feledik az emberek ami fontos lehet, hát feledj el minket vérrel
nem kell többé festenetek.
Szégyen folt, már nem kell átok felejtsen el a hazugság
És nem bánom, nem leszek többé gyász virág.

Szirmom, levelem a sárban a nap sem süt rám, nem mosolyog már, ki nevelt engem ebben a percben veszít el
már száram szirmom szárad, tudd meg nem is bánom már,
egy száraz virág, tépett szirmok, e világért kár!

Amikor egy szerelmes szív, amikor szerelme hív, tudom a dolgom a szerelmet hozom

Szégyen folt, hogy folyton feledik az emberek ami fontos lehet, hát feledj el minket vérrel
nem kell többé festenetek.
Szégyen folt, már nem kell átok felejtsen el a hazugság
És nem bánom, nem leszek többé gyász virág.

Csak egy száraz virág a földön, kit százak taposnak szerteszét száz darabra
többet hittem én, de az élet csak egy rövid emlék,
de mégis virág ként, pont olyan mint elfeledett emberként!

Szégyen folt, hogy folyton feledik az emberek ami fontos lehet, hát feledj el minket vérrel
nem kell többé festenetek.
Szégyen folt, már nem kell átok felejtsen el a hazugság
És nem bánom, nem leszek többé gyász virág. 

Amikor megláttalak,pillanatok
Kérdése volt és felragyogott
Megfékezhetetlenül
A szememet vakító kiscsillagod.

Hát rendben,engedek neki
Hagyom a vágyaim szabadon szárnyalni
Majd kezembe fogom azt a szép galambot
S egyszer talán majd vele tarthatok.

Refrén 2x

Repülj kérlek,írd az égre
Hogy nélküle én mit sem érek
Gyerünk szárnyalj,tudasd véle
Egyetlenem,érted élek.

Repülj kérlek,írd az égre
Hogy nélküle én mit sem érek
Gyerünk szárnyalj,tudasd véle
Egyetlenem,érted élek.

S ha a galamb újra az ablakban vár
Tudom a mondandóm eljutott hozzád
De válaszra én nem számítok
Csak a jó szerencsében,s benned bízhatok

Megesküdtünk,hogy nem lesz ez
Se barátság,se szerelem
Amikor aztán megjelentél
Olyan volt,mintha a mennyben lennék.

Refrén

Repülj kérlek,írd az égre
Hogy nélküle én mit sem érek
Gyerünk szárnyalj,tudasd véle
Egyetlenem,érted élek. 

Elég volt

Az ösztön szava csábít szíved zaja
Dobban, (m) ámorban jár, mert tuti széplány
És táncot indít ringó vággyal testedben-lelketlen!

A hűséged csalárd, tudtad, enyém volt, nekem járt
Fogadkoztál, hogy testünk egy pár
És nem kell félni, hisz senki nem húz (tép) szét.

Bridge:
Tudtam azt, hogy másként (másképp) lesz
Tudtam azt, hogy múló lesz
Tudtam azt, elbuksz majd, csúfos vég!

Refr:
Félrenéztél, félrelépnél, ha nem volnék, megtennéd.
Hát félreállok, mással járok, új út, új remény.
Félrenéztél, félrelépnél, nem tart vissza többé más
Én megértettem, másra vágyol, már nem fáj!

Gyógyír, kimondottan jó hír
Álmaimból megszűntél, és köddé lettél.
És napjaimból, perceimből eltűntél, hálám él!

Én élvezem életemet, boldogan, nincs gondom
Klassz élet vár, a múltam se fáj
Nem hiányzol, miért is várnék rád?

Bridge: 1* + Refr: 1*

Ha hívnál, én elfoglalt leszek.
És tudom azt, hogy most már többé, nem találsz rám,
by-by, s ég veled!

De jobb így, és nincsen folytatás
Hisz tudom jól, hogy lesz egy új, ki tőled többet ér! + refr.
 

 Színezd újra!

Ha a kép megkopott, rajzolhatunk.
A ceruza végén az indulatok
Megfékezhetetlenül, rajzolnék végre,
De nem egyedül.

Na jól van, elengedem magam,
Hogy csak a fotón járjon az agyam,
S ha leülök ott veletek lenn a parton,
Az ecsetemet majd elétek tartom, hogy:

Refr:
Színezd újra, színezd újra!
A képet hogyha megfakulna,
És a ceruzád újra megkopna,
Ne menekülj, csak hegyezd újra!

S,Ha titeket nem hagy már hidegen
Ott lennék az összes koncerten,
Az első sorból integetnék.,
Ezt a dalszöveget énekelném.

Tudom, csak mára kellettem.
Nyugi! A képet eltettem,
Amikor te engem kértél.
Amit kaptam az egy régi fénykép:

Refr (×5):
Színezd újra, színezd újra!
A képet hogyha megfakulna,
És a ceruzád újra megkopna,
Ne menekülj, csak hegyezd újra!

Satnya Tom Sawyer - KEZD el újra

Ha nagyon kivagy, elkezdheted.
A tested már beleremeg
egyre jobban le vagy csúszva,
ez már nagyon durva.

Na elég, megmondom mivan,
hogy végre élj már vígan,
s ha együtt leszünk lenn a mélyben,
megmondom feketén-fehéren, hogy:

Refr:
Kezd el újra, kezd el újra!
Az álmodat, ha megfakulna,
s minden veszi múlna,
ne add fel, csak kezd el újra!

S, Ha már nem érdekel,
hogy mit rontottál el,
ez akár lehet egy \"csúszda\",
ami az álmod közelebb hozza.

Tudom, nem könnyű ez neked.
Nyugi, nekem elhiheted.
A vágyad benned él,
de, ha ismét \"távol\" lennél:

Refr:(x5)
Kezd el újra, kezd el újra!
Az álmodat, ha megfakulna,
s minden veszni múlna,
ne add fel, csak kezd el újra!
 

 Gyerünk élni! … /Magna Cum Laude – átírat /

Reggel a „másnap” nem túl remek,
fejemben lüktetnek az ütőerek,
eláztattam jól magamat,
ma még nem hagyta gondolat el az agyat.

Ülök az ágyon, az meg táncol velem,
a tegnapi este kicsit ködös nekem,
valaki jött felém, s a szemembe nézett,
azt mondta idd meg, ettől nem leszel részeg..

Ref.

Gyerünk bébi, megyünk élni!
a jó gyomor ezt meg sem érzi,
aki nem jön, nem is érti,
az mit jelent, hogy megyünk élni!

Lassan a képet is összerakom,
Vilmos a körte, aki betett nagyon..
Gyomrom az érzést, ha megemlíti,
majd a „ravazdi róka” vakon teljesíti..

Tükröt az útból eltettem,
ne legyen inkább mellettem,
s ha fülembe zúgna a nóta,
vigyetek inkább az elvonóra..

Ref.

Gyerünk bébi, megyünk élni!
a jó gyomor ezt meg sem érzi,
aki nem jön, nem is érti,
az mit jelent, hogy megyünk élni!

Megint ez van, egyedülök,
minden kapcsolatból menekülök.
a szívemből ő is kirepül,
Úgy megtartanám de nem sikerül.

Na jól van, elengedem őt,
repüljön el, vegyen levegőt.
S ha egyedül leszek elnémul hangom,
es belülről már újra hallom ,hogy:

Refr:
Kiért gyúlna a szívem újra,
akitől lelkem újra megvadulna,
majd elé leborulna,
ne menekülj ha kezét nyújtja.

S ha megismered de túl idegen,
ha nem pendít a szívidegen,
ha mosolyod gyakran nem sikerül,
ne láncold le felelőtlenül.

Tudod régen kellettem
valakinek, s nem értettem.
Régi emlékeim eldugom,
mert hamarosan úgyis megtudom, hogy:

Refr(5x):
Kiért gyúlna a szívem újra,
akitől lelkem újra megvadulna,
majd elé leborulna,
ne menekülj ha kezét nyújtja.
 

Nézd ,milyen könnyű az élet.

Oly szép, de hiába csinálok bármit!

Én a bohóc senkit sem érdekeltem sosem.

Csak a csúcs ami megvadít.

Úgy akarok én is rég,

Nagykorúvá vállni.

De tudom jól,hogy nem győzöd kivárni!

Egyszer én leszek majd a végzeted,

Ha légynek néznek is az emberek.

A magas C-t tudom most kell kivágni!

Egyszer jók leszünk,

Ha már \" Fenn\" leszünk,

Angyali csókokkal ébredünk.

Ebből a cirkuszból nehéz már kiszállni!

Rég mikor először láttál,

Kicsit még téptem a húrokat!

Ma már felhőtlenné vált az öröm.

Te és én együtt a Nagy bulin!

Úgy akartam én is rég,

Nagymenővé vállni

Elég volt -e néhány sort kivágni???..

Látod én lettem a végzeted,

Bár légynek néztek is az emberek

A magas C-t könnyű volt kivágni!

Egyszer jók leszünk,

Ha már \"Fenn\" leszünk.

Angyalok csókjával ébredünk.

Erről a porondról nem lehet kizárni!!

 A múlt héten, a koncert előtt
Bevezető dalra várva,
Dúdoltam és ezt a ritmust jártam.

Gitárom kaptam a nyakamba,
És írtam egy baró számot,
Jó címe van, „Hogy lehetsz te ilyen sármos?”

A héten próbáltuk a számomat,
A zsűri tutkóra beválogat.
ÉN ZENÉM dúdolja, a Basz Gitáros.
Egyre csak tépi, reszeli a húrokat.
És szemtelen szeme úgy hívogat,
Sármosan bámúl rám, a Basz Gitáros!

Kínáltam néhány szinkópával,
Ne gémberedjen a háta,
Epedve nézem, rákattant a számra.

Nem hiszek én már a csodában,
Még kevésbé a dumában,
Bassz Gitáros ma még gerincre váglak!

A héten próbáltuk a számomat,
A zsűri tutkóra beválogat.
ÉN ZENÉM dúdolja, a Basz Gitáros.
Egyre csak tépi, reszeli a húrokat.
És szemtelen szeme úgy hívogat,
Sármosan bámúl rám, a Basz Gitáros!

Eric Sumo Band Disco in my head /fordítás/

Elhagyom ezt a várost reggel
Az okot keresi minden ember
Azt az apró kis dolgot.
Nem zsoldos,csak katona vagyok
Apró gomb, de én többet akarok
Már nem érzem azt
A lábam, is elhagy.

És aztán
Ott azután
Megtalállak
Csak a disco a fejemben.
És mikor látom
az arcod
Akár a halált is legyőzhetem
Most már van egy hadseregem.

Elhagyom ezt a várost az este.
Mert találtam egy kincset a földre esve,
egy kis koronát.
És ez csak egy kis műanyag apróság
De én ismerem, azt akit megillet.
Értékes tárgy, a kezem maga a forróság.

És aztán
Ott azután
Megtalállak
Csak a disco a fejemben.
És mikor látom
az arcod
Akár a halált is legyőzhetem

Ott azután
Megtalállak
Csak a disco a fejemben.
Most már van egy hadseregem.
 

Kapard újra !

A sorjegy nálam, kaparhatok
Kigondolom – most nyerni fogok
A játék izgalmas s nagyszerű
Én leszek a főszereplő

Fortuna asszony puszim kapja
Szerelembe estem, a szíven húzza
Hittel, tüzes reménnyel felemelt
És fülembe súgta, sok pénzt nyerhetek

Kapard újra, kapard újra !
Szerencse lova megpatkolva
Ha nem nyersz, kezd el újra,
Ne tétovázz, csak kapard újra!

Ha három egyforma jelt találsz,
Fújhatod a győzelmi dudát
Szerencsemalac sem röfögne,
Máris pénzt dobálna a kötényedbe

Szólj, ha nyersz, mert veled tartok
De ha nem, - tovább álmodok
Kaparj, reménykedj újra
Hátha az égbolt kivirulna

Kapard újra, kapard újra !
Szerencse lova megpatkolva
Ha nem nyersz, kezd el újra,
Ne tétovázz, csak kapard újra!

Kapard újra, kapard újra !
Szerencse lova megpatkolva
Ha nem nyersz, kezd el újra,
Ne tétovázz, csak kapard újra!

Kemény sors

Én hittem neked, amíg
Néztem szemed
Tudom gyerekes láz,
A szerelem máz,
Ölbe öltve, körbe-körbe
Tudtam már, elhagytál.

Én jól bírom mindig tudtad
Nem sírok, elrejtem
Szívem úgy fáj,
Ha neked ez már
Egy percnyi álom,
Mi hirtelen elszáll.

Amikor a kérdés kín,
Amikor a vád ordít,
Tudom azt
Végcél nincs, köddé vált.

Kemény sors, hogy most elárulsz
De megunt szívem nem fáj már,
Hát eressz el, mert másnak látszol
A végső szó megbánt.

Kemény sors, már ezt sem bánom
Helytelen a bájolgás.
Én megértem már másról álmodsz
Távol jársz.

Tudtam, te leszel a múltam
Elmerültem százszor már,
Ki sose fogtál.
Kinyílott lennt egy kincses tenger
A boldogság
Ájájáj

Már mást látok állandóan
Álarcod tartsd meg
A sikoly arcát,
A szemedben gyászt.
Így maradj, hogy
Ismerjek majd rád.

Amikor a kérdés kín,
Amikor a vád ordít,
Tudom azt
Végcél nincs, köddé vált.

Kemény sors hogy most elárulsz
De megunt szívem nem fáj már,
Hát eressz el, mert másnak látszol
A végső szó megbánt.

Kemény sors, már ezt sem bánom
Helytelen a bájolgás.
Én megértem már másról álmodsz
Távol jársz.

Már látod egy új kört
Kezdtem én,
Szavaid a múltba hagyva,
Zárva tartva.
Kőbe véstem én.

Ne szólj míg elég távol nem érsz,
Ha kezem nyúl,
A múlt után
Ne érjem soha el én.

Kemény sors hogy most elárulsz
De megunt szívem nem fáj már,
Hát eressz el, mert másnak látszol
A végső szó megbánt.

Kemény sors , már ezt sem bánom
Helytelen a bájolgás.
Én megértem már másról álmodsz
Távol jársz.
 

 Szakítok /Tóth Gabi: Elég volt/

Én hagytam neked
Elég életteret
De te járkáltál
Más lányok után
Szemlesütve
Közönyösen
Tagadtál
Szánlak már

Én szakítok
Nem kell duma, nem kínzom
Lelkemet
Időmért kár
Tengernyi sár
Nyári zápor
Lemossa álruhád

Ami volt, az édes kín
Amikor ő megbékít
Utólag ismét hitt
Szívem már

Eddig szólt e bolond álom
Nyitott szemmel járok már
Ne kérlelj, ha doblak mától
Végső állomás
Eddig szólt e rémes álom
Felébredni bátorság
Én végeztem veled, belátom
Várnom kár

Tudtam
Szememet behunytam
Már nem tűrök, átvágtál
Kimaradoztál
Minden percben
Hideg fejjel
Hazudtál

Csak sajnálom
Te voltál a bálványom
Húzz el
Nincs türelem már
A szavakért kár
Tévedés volt
De nem haragszom rád

Belátom, itt semmi sem segít
Büszkeségem pofont kapva
Lenn a sárban
Szertehullott rég

Sziromnyi könnyű itt a lét
Ha vad szél fúj, álmomban jár,
Ki elhozza a fényt

Hív a zene
Tudja mást nem tehet
Hisz ez az élet,Amit kérek
Egy édes mámor
Mi el varázsol
Messzi már
érezz rám

Ne vedd el tőlem kérlek
egyetlen kincsem,
hisz ez az a vágy,
mi nekem is jár.
Egy kedves dalból,Egy vérző hang hullám..

Lehet, hogy te másképp élsz,
De nekem már csak az számít,
Hogy ez a dal
Mindig bennem élhet már.

Ref
A Zeném szól
S már mást nem várok,
Érzem azt hogy nem kell más.
A gitár húrja pendül bárhol,
S a szívem most nem fáj.
A zeném szól
És én már szállok,
Énekelve, minden más.
A zenémben él minden álmom,
táncolj rá.

Ha jól vagy
Valami el rontja
a kedved és
Szemeden ránc
De mosolyogj rám
Úgy hidd el szebb lesz
S az évben egyszer
A nap rád vár
hájájáj

Míg álarcom átkozva van
Átgázol minden
S a szavakon már
Az igazat várd
A szép kék égből,vad villám tör rád.

Lehet, hogy te másképp élsz,
De nekem már csak az számít,
Hogy ez a dal
Mindig bennem élhet már.

Ref
A Zeném szól
S már mást nem várok,
Érzem azt hogy nem kell más.
A gitár húrja pendül bárhol,
S a szívem most nem fáj.
A zeném szól
És én már szállok,
Énekelve, minden más.
A zenémben él minden álmom,
táncolj rá.

A számon
Egy régi dallam ég
Ez az ami fojtogatva
Kis darabra
Törte szívem szét.
S ha szólít
Egy múltba süllyedt kép
Majd színre zúz
S a múltba vág
Így lehet más az éj.

Ref
A Zeném szól
S már mást nem várok,
Érzem azt hogy nem kell más.
A gitár húrja pendül bárhol,
S a szívem most nem fáj.
A zeném szól
És én már szállok,
Énekelve, minden más.
A zenémben él minden álmom,
táncolj rá.
 

 ufónóta (Roy és Ádám/trambulin/)

Egy szép, űr siklóval jöttem.
A szürkék, megcsinálnak bármit.
Az igazság, nem érdekelt igazán sohasem,
csak az űr, és a hegedű.

Úgy akarnék én is fenn,
velük együtt szállni.
onnan néznék szerteszét,
kiabálni.

Egyszer fel visznek,
igen fel megyek,
És nem lesznek hitetlenek az emberek,
Majd űr siklón fogunk együtt szállni.

Egyszer fel visznek,
Oda fel visznek,
Egy messzi galaxisba reptetnek,
Egy csészealjon fogok hálni.

Rég, mikor először szálltam.
\"rossz a fék\", erősen ordibáltam.
(de mondhatom bántam)
De most, mondhatom fejlődtem, igen.
És már, le tudok szállni.

Úgy akarnék én is fenn,
velük együtt szállni.
onnan néznék szerteszét,
kiabálni.

Úgy akarnék én is fenn,
velük együtt szállni.
onnan néznék szerteszét,
kiabálni.

Egyszer fel visznek,
igen fel megyek,
És nem lesznek hitetlenek az emberek,
Majd űr siklón fogunk együtt szállni.

Egyszer fel visznek,
Oda fel visznek,
Egy messzi galaxisba reptetnek,
Egy csészealjon fogok hálni.
Igen ott hálni,igen ott hálni.

Szerss ujra(színezd ujra)Klamné Szilvia

Ha még nem felejtettél el ,keress,
szived mélyén még ott lehetek,
ha még szeretsz.
Érzésekelteli szível várlak oly egyedül

szárnyakat kaptam tőled szükségem van ,
rád még nékem,
Hogy tisztán lássam szívem.
És ha este összejövünk kezem a kezedbe teszem
s csak annyit mondok:

Szeress ujra szeress ujra
amig az élet ugy hozza,
ölelj amig érzed ,hogy
szíved mondja szeress ujra.

És ha már érzed a létem,a testem,
Akkor szorits magadhoz és el ne engedj.
mert töled távol nem lehetek,mert
a szerelmed éltet.

Tudom,nem tart örökké,hiába is szeretném
De éljünk a mának és élvezzük amig lehet,
ezt a szerelmet.
és ha még egyszer el tünnél felejsd ezt:

Szeress ujra szeress ujra
amig az élet ugy hozza,
ölelj amig érzed ,hogy
szíved mondja szeress ujra. 

Szíved súgja
(M.C.L. SZINezd újra)

Az állomáson, már rohanok,
A másodosztály rabja vagyok.
Ne nézz rám, értetlenül,
Délen az élet, sokba kerül.

Az „alkalmi sztár” bizonytalan,
C-ből a „house of the rising sun???”
Ha kedvem lesz, odaszólok vállból.
Töki, a kezdőhang az A-moll.

Szíved súgja, szíved súgja a választ.
Te csak tedd meg újra.
Ha rád nevet a Napsugárba’
A szőke Tisza, barna lánya.

Villamos száguld a vad síneken.
Feszül a sort a sziréneken,
Kiket partra vetett a víz.
Nézd, Csoda országból is itt van Alice.

A parton lent, már tombol a nép.
Egy gyulai srác a színpadra lép.
S, kigyúlnak az esti fények.
Teli torokból zeng az ének.

Szíved súgja, szíved súgja a választ.
Te csak tedd meg újra.
Ha rád nevet a Napsugárba’
A szőke Tisza, barna lánya.

Szíved súgja, szíved súgja a választ.
Te csak tedd meg újra.
Ha rád nevet a Napsugárba’
A szőke Tisza, barna lánya.

Ha minden megvan, indulhatok.
Velem együtt indul a tok -
Ban a gitár. Csorgunk le délre,
Hív Szeged szíve.

Ha nincs senkim, elringatom magam
És a Tisza tisztára mossa az agyam,
De most ketten vagyunk lent a parton
A boromat bontom és neked azt mondom, hogy:

(Refr.)

Kezdjük újra, kezdjük újra!
Mintha el se kezdtük volna.
És ha akarnád lángra gyúlna
A Tisza is, csak kezdjük újra.

S ha téged sem hagyna hidegen,
Hogy a hormonoktól fáj a szívem,
A sátramba is mehetnénk,
Hogy bonyolítsuk tovább az estét.

Tudom, csak mára kellettem,
De most még itt vagy mellettem
És csak ketten vagyunk, lent a parton,
És látom már, nem hiába mondom, hogy:

(Refr. ver.2)

Kezdjük újra, kezdjük újra!
Mintha el se kezdtük volna.
És ha kicsit bevadulna,
Nem érdekel, csak kezdjük újra. 

Csak szerep volt (Elég volt) Tóth Gabi

Nem kértem szíved,/ tudom, még sem hiszed /ami, veled volt, szép, /de, forog a szél.Az égbe szállva,/ más karjába/ repültél, /eltűntél./Én álmodok, rólad, /néha ágyamban ott vagy,/ soha ne eressz el, /a szerelem kell./
Egy percig távol, /egy évnyi vágyódás.

Kavarog a forgószél, /rohanok de, eltűntél,/ darabokra tört emlék,/ köddé vált./

REFR: Csak szerep volt, én most már látom, /arcodon maszk, szíved jég./ Csak szerep volt, és most már bánom, /a festék rég nem véd./Eszem szólt, a szívem mégis, /hitt neked, de elmúlt már./ Hát legyen vége, rám az élet, /máshol vár.

/Tudtam, /öledbe, ha hulltam, /megőrülök,/ közel a vég,/ a szívem úgy ég./ Ha forr a véred, /újra éled /száz emlék, /még, még, még./
Már nem félek/, féktelenül zuhanni, /fogd meg a kezem és szállj, /sose mond, állj!/ Egy csók feloldoz, /s lehullik minden lánc./
Kavarog a forgószél,/ rohanok de, eltűntél,/ darabokra tört emlék,/ köddé vált./

REFR.

/Ha lelked /szállni kész, de félsz, /mint, gyermek, aki lépne végre, Lépte mégse,/ érne biztos célt./
Ha elmúlt, ne sírj, ne bánd mi volt./ Csak ereszd el,/ most menni kell, /légy szabad, mint a Hold. /

REFR. 

 Az úgy történt, hogy berúgtam, és nem örült velem a májam
Koncentráltam de vele tartott a lábam
Hiába mentem előre, de megelőzött a hátam
Rossz vége lett, és vetődtem egyet bátran

Ma már csak két mankómban bízhatok, közben a TV előtt hízhatok, két hete gipszben van az összes lábam.
Engem a főzőkanál simogat, amikor vakaródzom a gipsz alatt, két hete nézem belülről a házam.

A haverok jöttek és kínáltak, de belegondolva láttam

WC-re futni nem tudok ha touch down járna
Próbáltam inni üdítőt, de nagyon marta a számat
Kiköptem s pálinkából löktem le hármat

Ma már csak két mankómban bízhatok, közben a TV előtt hízhatok, két hete gipszben van az összes lábam.
Engem a főzőkanál simogat, amikor vakaródzom a gipsz alatt, két hete nézem belülről a házam.

 Az otthon egy trambulin,mindíg visszaérkezel!

Rég,hatalmas álmokat szőttem,
Volt még hitem a csodára várni.
A sors engem nem érdekelt sohasem,
Csak az út, és a hang,mi hív.

Úgy akarok én is egy igaz hazát találni,
Oda térni vissza mindig,ha csábít.

Egyszer ott leszek
Igen ott veled,
Hol szeretik egymást majd az emberek,
S bús koldust nem lehet sehol látni.

Egyszer ott leszünk,
Oly fennt leszünk,
Hogy mi irányítjuk az életünk.
A lelkünket majd nem tudják bezárni.

Rég,egy nagy házban jártam.
Minden szép – mondták benn a bácsik.
De most,azt hiszem felnőttem,igen,
S már nem lehet átrázni.

Úgy akarok én is egy igaz hazát találni,
Oda térni vissza mindig,ha csábít.

Úgy akarok én is egy igaz hazát találni,
Oda térni vissza mindig,ha csábít.

Egyszer ott leszek
Igen ott veled,
Hol szeretik egymást majd az emberek,
S bús koldust nem lehet sehol látni.

Egyszer ott leszünk,
Oly fennt leszünk,
Hogy mi irányítjuk az életünk.
A lelkünket majd nem tudják bezárni.

Nem tudják bezárni…
Nem tudják bezárni…