2010.07.16. 12:39
Az otthon egy trambulin,mindíg visszaérkezel!
Rég,hatalmas álmokat szőttem,
Volt még hitem a csodára várni.
A sors engem nem érdekelt sohasem,
Csak az út, és a hang,mi hív.
Úgy akarok én is egy igaz hazát találni,
Oda térni vissza mindig,ha csábít.
Egyszer ott leszek
Igen ott veled,
Hol szeretik egymást majd az emberek,
S bús koldust nem lehet sehol látni.
Egyszer ott leszünk,
Oly fennt leszünk,
Hogy mi irányítjuk az életünk.
A lelkünket majd nem tudják bezárni.
Rég,egy nagy házban jártam.
Minden szép – mondták benn a bácsik.
De most,azt hiszem felnőttem,igen,
S már nem lehet átrázni.
Úgy akarok én is egy igaz hazát találni,
Oda térni vissza mindig,ha csábít.
Úgy akarok én is egy igaz hazát találni,
Oda térni vissza mindig,ha csábít.
Egyszer ott leszek
Igen ott veled,
Hol szeretik egymást majd az emberek,
S bús koldust nem lehet sehol látni.
Egyszer ott leszünk,
Oly fennt leszünk,
Hogy mi irányítjuk az életünk.
A lelkünket majd nem tudják bezárni.
Nem tudják bezárni…
Nem tudják bezárni…
Szólj hozzá!
Címkék: otthon trambulin
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Legfrissebb hozzászólások