Én nem ezt akartam Ezt nem!!Most ennyi idő elteltével,igen!Miért nem akartam?Mert kicsi,neve sem égbekiáltó,a környékről mindenki idejárt.  Óvónő akartam lenni!Nem vettek fel! Ez maradt,ide jártam.Semmitmondó,kongó,rideg,a 4.-esek olyan nagyok voltak,a fal mellett mertem csak osonni.Nem is érdekelt eleinte,amíg meg nem ismertem Sárközi Árpád tanárurat,a magyar tanárt.Ő volt az,aki bevezetett az irodalom rejtelmeibe, szépségébe.Nagyon szuper volt!Aztán évről évre,csak lehullottak a gesztenyefák levelei,ami tüzelve,nem kellemes illatot áraszt,de ma úgy érzem az is nagyon jó volt,mert utána hamar jött a karácsony! Tavasszal aztán bimbóra fakadtak és már zsongott az egész gimi.A fáktól nem láttunk ki az utcára.Csak a szépen fölénk tornyosuló hatalmas sümegi várat,aminek az árnyékában lapult meg a mi kis gimink.Versenyt szoktunk futni fel a meredek vároldalon,aztán meg legurulni a másik lejtőn,tiszta életveszély! No,meg a túrázások!Balázs Bála KISZ alapszervezet, túraszakosztály.Miért én hiányoztam volna?Bebarangoltuk egész Magyarországot,a Kék túra útvonalán sátrakkal, parasztosan.Soha nem felejtem,a bőrig-ázós szalonnasütős, illatot.Most is érzem,ha beleszagolok a levegőbe.ODMT,ODOT! Bakonyoszlop:páros tájfutás! Életemben nem futottam tájat,kezemben térképpel,nyakamban iránytűvel,és egy feladós társsal. Képzeljétek,megnyertük,de csak azért,mert jól tudok navigálni,na meg a cél előtt volt még annyi erőm,hogy a társamért visszafussak,és bevonszoljam acélba.újságban jelent meg,a győzelmünk,ma is az iskolát dísziti serlegünk és oklevelünk. Az országoson is nagy büszkén mentünk,na majd mi megmutatjuk,aztán inkább el sem indultunk,amikor megláttuk a csupaizom csapatokat.Ez már Velencén volt,de nem haza indultunk egyik társammal,hanem a másik irányba Nagymarosra,ugyanis beneveztek bennünket túravezető tanfolyamra.Szuper volt!A Buda körüli hegyeket úgy bejátruk,hogy még ma is ott keveregnénk,ha nem segítenek nekünk.A lényeg,igazolványom van róla,Isteni emlékek! építőtábor: Reggel:\"Kelj fel,kelj fel jó ember,az élet hidd el,szebb nyitott szemmel\".Este: Mikor egész nap ki sem látszottunk a meggyfákból,meg a meggyléből,máskor meg a paradicsomföldön ránk tapadt por és agyon-vissza dobált paradicsomoktól.Buli,csak lightosan,10-kor már zengett az altató,\"Aludj el,kisember,aludj el,álmodj hintát, homokozót\"Vége.Indulás haza,vonattal,mintha 1 hétig zötyögtünk volna,oly hosszúnak tűnt,de jó emlékezni rá!Kell még ennél több élmény?Nem!Pedig van!Megismertem a páromat,mindig jött elém,vagy szünetben,kiszámoltunk mi minden percet!Nem volt feltűnő,piros Skoda 105-ös,menő volt,főleg aki benne ült.Titkolni nem lehet semmit ugyebár,pedig tilos volt akkor az ilyen.Osztályfőnököm már tudta,mikor fog jönni,és szólt,azt hiszem magát várják ott lenn!Majd kiestem a padból,de nem engedett oda!Tudja az édesanyja?Hogyne tudta volna szegény,hiszen minden nap együtt tanultuk a fizikát. Ballagáskor,végig vonultunk a főutcán,búcsúzóul a várostól is,és képzeljétek a gesztenyefák,tele virágokkal, bólintottak nekem!!Tudom,hogy nekem,mert éreztem,így akartak ők is elköszönni,hisz milyen sokat ácsorogtunk alattuk a párommal!Az érettségire már jeggyűrűben mentem,hiszen ballagáskor eljegyzés is volt.Sikerült minden!Az irodalmat,a férjemet,szerelmünk gyümölcseit,minden kellemes és kellemetlen illatot,itt találtam meg,itt szerettem meg,és ezek mind az enyémek maradnak örökre.Csak az enyém!Nem akartam,de így kellett történnie,így volt, lett jó!A LEGJOBB!Köszönetmindenért! Tanáraim, gesztenyefák,túrák,meggyek,paradicsomok,illatok,vonatozás,csihuhu,csihuhu.csi.hu.hu.