Én Életem Videó-, Szöveg- és Képpályázat

Első felvonás
A színpadon feltűnik az Eötvös József Gimnázium gyönyörű épülete, a gondozott park hangulata őrzi a régmúltat, ugyanakkor egy gyors váltással az ifjúság lendülete magával ragadja a nézőt. Kinyílnak az ajtók, ébred a suli. Hangyabolyszerű nyüzsgés, diákok mindenfelé. Sokféle hang, szín, illat száll, árad szerteszét a „színpadon, mintha az Örömóda testesülne meg ebben a kavalkádban. A szertárakba lendületesen siető tanároknak az illedelmes fiatalok tiszteletteljes Jó reggelt-tel köszönnek. Aztán megszólal a csengő. 

Második felvonás
Az iskola délután sem pihen. A szakkörökre sietők átbeszélik a feladatok megoldásait. A környezetvédők matricákat ragasztgatnak a folyosói hulladékgyűjtőkre, mások az Eötvös-szivárvány következő vendégéhez igyekeznek a díszterembe. Az egyik teremből az énekkar jókedvű próbájának hangfoszlányai szűrődnek ki. A kézilabdás lányokat a kosaras fiúk váltják a csarnokban. A tókörről visszatért futók a padon szuszogva figyelik a lányok fociedzését, a művészpalánták elmélyülten tanulmányozzák az alkotásaikhoz legmegfelelőbb fényviszonyokat. Egy nyitott ablakon kihallatszik „A helység kalapácsa” – próbál a diákszínpad.

Harmadik felvonás
Az Eötvös épülete jól látszik a lemenő nap fényében. A délelőtt még jókedvű diákoktól hangos folyosók már konganak az ürességtől, a táblákról letörölték a képleteket és más népek szavait. A lemenő nap fényében elhagyja az iskolát az utolsó sportoló diák.

A színészek meghajolnak.
Vastaps dübörög a nézőtéren.
Sikeres az előadás.
Függöny.