Én Életem Videó-, Szöveg- és Képpályázat

Én életem, én iskolám

Egyszerű, hétköznapi, kecskeméti lány vagyok, aki tele van álmokkal, aki még hisz abban, hogy lehet belőle valaki, ha ezt őszintén szívből akarja.
Történetem ott kezdődik, amikor is 2007. november 11. napján szó szerint elém esett a szerelem. Igen, egy „enyhén” spicces dunaújvárosi fiatalember esett elém egy szórakozóhelyen. Ettől a naptól kezdve az életem forgatókönyve a két város között játszódik. Nappali tagozatos tanulmányaim után a szívemre hallgatva, hol is tanulhattam volna tovább?? Nos, igen. Dunaújvárosban. A sokévi halogatás után jelentkeztem főiskolára, így ma már büszkén kijelenthetem, hogy a Dunaújvárosi Főiskola hallgatója vagyok. Hatalmas kétségekkel, izgalommal indultam az első megbeszélt napra, a beiratkozás napjára. Vártam a fejetlenséget, teljes összképzavar volt bennem: hova kell menni, mit kell mondani, mit kell csinálni… stb. Betoppantam a főépület fotocellás ajtaján, és egyszerre megnyugodtam. Nagyon szép és kulturált környezet várt, még csak diák sokaság sem volt. Meglepődtem, amikor egy kedves lány odalépett hozzám – gondolom, ott tanulhat ő is- és rögtön útbaigazított, elkérte tőlem a markomba szorongatott laprengeteget és mindent átnézett, nincs-e esetleg hiányosságom. Szerencsére nem volt. Majd egy iroda elé vezetett ahol kicsit ugyan várakoznom kellett, de a lapon leírt időben behívtak a Tanulmányi Osztály irodájába. Meg is pillantottam a hölgyet, aki intézte a beiratkozásomhoz szükséges ügymenetet, szó ami szó hihetetlen jól esett az a mosoly ami engem fogadott, az a kedvesség, segítőkészség és türelem ami róla áradt. Rengeteg dolgot kérdeztem, biztos sok butaságot is kislányos zavaromban, de egyszer sem éreztem, hogy terhére lennék. Elnézést kérek ezért a kis kitérőmért, kis „mesémhez”, de a lényeg még is benne van. Ha mindig minden embert egyenrangú partnerként kezelnénk, türelmemmel és kedvességgel fogadnánk, talán kicsit más lenne a világ. Ezek a jó tulajdonságok veszik körül az egész iskolát, ahol emberek tanulnak, és véleményem szerint ilyen esetekből is „okulnak”, nem csak tankönyvekből. A tantermek egytől egyig szépek, tiszták, világosak, a mosdók is kulturáltak. A sportcsarnok egyenesen káprázatos, a könyvtár modern és elegáns, a szaktantermek szintén modernek és jól felszereltek. Mint minden diák számára a másik nagyon fontos tényező: a tanár. Őszintén gondolom és írom, örülök annak, hogy hihetetlen jó szakemberektől tanulhatok, az előadások érdekesek, áttekinthetők, a közhiedelmekkel ellentétben itt egyáltalán nem személytelenek. A szigorú órai menet közben belefér egy-egy poén is, ami kicsit serkenti a társaságot, de ez jól is jön sokszor, hisz van, amikor már 8 órája koptatjuk a padot pénteken, vagy esetenként szombaton, mivel mi levelezős osztály vagyunk. Nagyon pozitív számomra az a programsokaság amit az iskola nyújt, ezekről rendszeres tájékoztatást is kapok e-mailben. Kaptam már e-mailt állásbörzékről, diáktanácsadók gyülekezéseiről, sport programokról, ingyenes korrepetálásokról, különböző érdekes előadásokról.
Az életem így kötődik össze az iskolámmal. Az iskolámmal, mely véleményem szerint kiemelkedő sok más főiskolával szemben. Amikor pedig vége a hosszú napnak, sietek haza ahhoz az emberhez, akiért én idejöttem.