Én Életem Videó-, Szöveg- és Képpályázat

(Túl) jó volt veled, amíg érezhettem,
megkaphatsz mindent,
amit igényelsz,
és élvezed, és viszonzod a szerelmem, de
végeztem,
te mindennap hazudoztál,
esténként és éjjel kihasználtál,
na tudod-e már,
hányszor vertél át, hát számold át.

Valamikor más fontos
Máskor ’bocsi, nem jó most’
Éjjel meg jössz s osztod mit elvárnál…

Hát ne osszad már, tégy is érte szeress, ölelj, légy itt már
(mert) ez az, amire én vágynék,
de ez is színjátszás…
Hogy megadhasd ezt álarc kéne,
műhaj, műszem, műjellem…
Jó lenne, de így nem kellesz, tűnj már el!

Hagytam, hadd legyen az mindig. mit te akarsz
elég már, hogy ugráltassál
és hazudozzál, kihasználjál folyton már ájájáj
mert hazudhatsz, megcsalhatsz, vagy becsaphatsz, engem te sose látsz már
(ide) ne gyere át
menj el innen hagyjál békén már!

Valamikor más fontos
Máskor ’bocsi, nem jó most’
Éjjel meg jössz s osztod mit elvárnál…

Ne szerencsétlenkedjél már, rossz az álarc, válassz mást;
egy másik álarc máshogy áll majd,
s téged majd megvált.
De ha én kellek nem kell álarc
s az hogy szépnek látszódjál
Minden hamis, csak te légy hát igaz már!

Egy álarc mi úgy fed mindent el,
hogy eszembe se jut hogy bármi más lehetne,
nincs mi gyanút kelt,
de ’gy apró kis stikli épp elég
és rájövök, hogy hazugság, s mindennek itt a vég!

Ne szerencsétlenkedjél már, rossz az álarc, válassz mást;
nem igaz, hogy nem unod már
arcod (is) hazugság.
Tűnj el innen tűnjél már el,
keresd, akinek ez kell…
sok volt már, nekem nem kellesz, tűnj már el!