2010.06.24. 23:07
Pók János
/Özvegy Pókné dala/
1.Egy tölgyfán lógva láttam meg őt
osszefolyt a nyál a számban
ilyen jóvágású hímet már rég nem láttam
2. Hiába figyelmeztette mindenki
hogy ne kezdjen az én fajtámmal
az életét kockáztatja a házassággal
R.Ma már csak fénykép őrzi a férjemet
nélküle nem élvezem a létemet
Belepusztult a csókomba a Pók János
Nem éltem át még ily gyötrő kínokat
a többi állat hiába hívogat
engem nem érdekel más, csak a Pók János
3. Gyötörtem magam éjjel-nappal
vívott az ösztönnel az érzelem
de a genetikai kódom lett a végzetem
4. A hitvesi csók komolyra fordult
megharaptam a drágámat
s most János után emészt engem a bánat
R.Ma már csak fénykép őrzi a férjemet
nélküle nem élvezem a létemet
Belepusztult a csókomba a Pók János
Nem éltem át még ily gyötrő kínokat
a többi állat hiába hívogat
engem nem érdekel más, csak a Pók János
Szólj hozzá!
Címkék: fekete pók jános szabó özvegy padödö szabo janos
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Legfrissebb hozzászólások