HTML

Friss topikok

  • Éva Kálmánné Ligeti: András! Örülök, hogy így érzed :) Köszönöm :) leka Ligeti Éva (2016.11.24. 22:54) Magna Cum Laude , Szinezd újra, Keverd újra
  • miuska: Újra itt, és biztatlak a további alkotásokra. Gratulálok, nagyon tetszik. Üdv. Vajk. (2010.08.12. 08:28) PA DÖ DÖ- Szabó János
  • miuska: Nagyon tetszik kedves Helena, mint minden versed és dalszöveged. További szép dalszövegeket várunk! (2010.08.12. 08:24) Roy-Ádám: Trambulin
  • anyuci41: Sok sikert Enikő!:) (2010.08.11. 12:40) Elég volt!
  • ilike46: Nagyon köszönöm a kedves észrevételeiteket. Szeretettel: Helena (2010.08.07. 17:49) Tóth Gabi: Elég volt....

Legfrissebb hozzászólások

Címkék

a (26) ádám (5) álarc (6) álom (4) általános (7) angyal (3) átirat (6) attila (3) az (27) band (5) batsányi (3) batthyány (5) bemutatása (3) bgf (4) bkgsz (3) bohóc (3) boszorkány (3) budapest (6) buli (6) cum (21) dalszöveg (13) debrecen (3) diák (4) disco (12) disco in my head (18) (3) dunakanyar (3) elég (17) eleg volt (25) élet (4) életem (15) emlék (5) emlékek (3) én (35) eniskolam (182) én életem (8) erik (8) és (8) farsang (44) farsangi (9) főiskola (5) gabi (10) gimi (5) gimnázium (5) gyerekek (3) hangulat (3) head (8) in (7) iskola (29) iskolám (21) istván (3) jános (20) jelmez (18) jelmezem (4) (3) józsef (3) kecskeméti (3) királylány (4) külker (6) laude (20) legjobb (6) magna (24) meg (4) mese (6) my (7) nem (5) nyár (3) padödö (9) pályázat (3) pa dö dő (4) pa dö dö (5) roy (7) simon (3) sport (4) suli (9) sumo (7) szabó (17) szabo janos (29) szakközépiskola (3) székesfehérvár (3) szentes (3) szerelem (8) szinezd (3) színezd (26) szinezd ujra (50) szöveg (15) tanár (4) tánc (3) történet (3) tóth (8) trambulin (14) tündér (5) tuti (3) új (3) újra (35) vers (7) volt (17) zene (11) Címkefelhő

Egy jó kis emlék!

én-életem 2010.02.19. 19:25

Abban az évben, mikor nagycsaláddá nőtt családom, épp a farsang idején jártunk. Kis kamasz fiam mellé 3 kislányt „hozott a gólya” akik 4, 7, 9 évesek voltak. Eldöntöttük, hogy mi is szerepelni fogunk egyesületünk farsangján , mivel a lányoknak hasonló élményben még nem volt részük. Az idő már szorított bennünket , ezért valami egyszerű dolognak kellett lennie. Hirtelen kipattant az ötlet. Boszorkák! Igen boszorkák. Fekete szoknyák, sötét felsők és fejkendők kerültek elő nagymama szekrénye mélyéről. S ami még hiányzott az gyorsan összeadták az ismerősök. A seprők sem maradhatnak el. - mondta a férjem . Így hamarosan az erdőn szedegettük a nyélnek való fát. Mindenütt , amerre a szemünk csak ellátott fehér lepel borította a tájat. Itt ott apró lábnyomokra leltünk. Egyszer csak a fiúk kurjantása szelte át az erdő csendjét, ők is kész lettek . Apró gallyakat metszettek egy bokorról , hogy a seprőnk tökéletes legyen. Férjem még nagyszüleitől tanulta, hogy milyen anyagokat kell felhasználni ezekhez a seprűkhöz. Egykettőre meg is kötötte őket. A lányok szemében különös fény csillogott, már nagyon várták hogy mikor fogunk szerepelni. S eljött a fellépés napja. Lázasan készülődtünk. Még álarcunk is lett papírmasséból rút boszorka fejeket varázsolt az arcunk elé kedvenc tanárnénink. Amikor megszólalt a zene. Mi libasorban felbotorkáltunk a színpadra, s önfeledten, botladoztunk, táncoltunk seprűnyéllel a lábunk között hosszú fekete szoknyáinkban és félelmetes banya álarcainkban. A műsor végén öröm volt nézni a családom kipirult arcát, és a közönség tapsát hallani mikor átvehettük a produkcióért járó ajándékcsomagot.

A bejegyzés trackback címe:

https://en-eletem-verseny.blog.hu/api/trackback/id/tr281774371

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tényleg jó kis emlék lehet!
süti beállítások módosítása