2010.06.21. 20:42
Sóhajts nagyot
Gyere jobb, ha hagyod
Ugye nem akarsz bajt
A vérem hajt
Mozdulj kérlek
Miért nem érzed
Ajkam vár
Csókolj már
Ha nem kellek
Miért nem mondod, fel kéne
Ébredned
Ne tetézd még
A harag széttép
Légy most bátor
Végre. Szólalj már!
Mondhatod, hogy nem kell már
Mondhatod, hogy rám untál
Tudod, én sem értem már
Miért nem fáj
Ne kérj tőlem jó tanácsot
Mindenkire más sors vár
Az én életem én formálom
Tőlem, mondd mit vársz?
Nem értem, most miért dobálódsz
Te mondtad, hogy rám untál
Hidd el édes én nem bánom,
Elmúltál
Szóltam
Eleget papoltam
Neked, hogy az én ágyam
Nem hálózsák
Kényelmedben
Épp velem nem
Számoltál
Éreztem
Végül nem is tévedtem
Nem volt meg
Benned a tűz,
Mi engem fűt
Elhibáztad
Véglegesen már!
Mondhatod, hogy nem kell már
Mondhatod, hogy rám untál
Tudod, én sem értem már
Miért nem fáj
Ne kérj tőlem jó tanácsot
Mindenkire más sors vár
Az én életem én formálom
Tőlem, mondd mit vársz?
Nem értem, most miért dobálódsz,
Te mondtad, hogy rám untál
Hidd el édes én nem bánom,
Elmúltál!
Látom. Nem kell még egy hét
Könyörögve, futsz majd vissza, szem kisírva
Karod tárva szét
Édes! Most kezdődik épp,
Szabad élet, nélküled, mit nem szakíthatsz szét!
Ne kérj tőlem jó tanácsot
Mindenkire más sors vár
Az én életem én formálom
Tőlem, mondd mit vársz?
Nem értem, most miért dobálódsz,
Te mondtad, hogy rám untál
Hidd el édes én nem bánom,
Elmúltál!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Legfrissebb hozzászólások