Majki Andrea – Nehéz pont

Én mondtam neked
Alig írtam lehet,
Unom, remeg a láb,
A szerelem báb.
A földön ülve
Néma csöndbe’
Vártam rád,
Szólj hozzám!

Még szorítok
Mindent múltad benn él a
Szívemben,
Érzem, húz már,
A szememen zár,
De mennyi álom,
Mi mindig vár még rám..

Van, mikor a szív is int,
Van, mikor az rábólint,
Ugyanaz az érzés mondd,
Hol van már?!

Nehéz pont a földön mászol,
Nem múlt el, még most is fáj.
Hát ne rejtsd el, játssz mással bárhol
És ő nem hátrál!
Nehéz pont vár, meg kell változz,
Töltsön fel a bátorság!
Rég letéptem már fáradt szárnyam,
El nem száll..

Múltam
Temetem, csak
Szótlan hegedülök, bárhol hát,
Míg van, aki vár,
Még meg kell tennem,
Érzem, itt benn
Máshol jársz.

Már mást látok
Várhatóan átlátod,
Tudd meg, hogy
Nem kellesz már,
Ez nem nekem kár!
Védd az arcod,
Majd menj el, mással játssz!

Van, mikor a szív is int,
Van, mikor, az rábólint,
Ugyanaz az érzés mondd,
Hol van már?!

Nehéz pont a földön mászol,
Nem múlt el, még most is fáj.
Hát ne rejtsd el, játssz mással bárhol
És ő nem hátrál!
Nehéz pont vár, meg kell változz,
Töltsön fel a bátorság!
Rég letéptem már fáradt szárnyam,
El nem száll..

Egy álmom, mit most törtél te szét,
Hisz haragom a hangod húrja, szád
okozta,
Érted éltem rég!

Ha jobb így, nem kell, hogy itt legyél,
Hogy hozzám búj, ha testem vár, a
láng halványan ég!

Nehéz pont a földön mászol,
Nem múlt el, még most is fáj.
Hát ne rejtsd el, játssz mással bárhol
És ő nem hátrál!
Nehéz pont vár, meg kell változz,
Töltsön fel a bátorság!
Rég letéptem már fáradt szárnyam,
El nem száll..