2010.03.08. 20:18
Mint egy álom, olyan szép ez a valóság – és még annál is szebb.
Itt vagyok, szívemben hálával, és csak ámulok, milyen csodálatos ez a hely. Köszönöm, hogy itt lehetek! Utamba kerül egy tükör, s belenézve végre gyönyörűnek látom magam. Istenem, én vagyok? Én vagyok.
Izgatott. Várom, hogy mikor jössz elő.
Itt vagy.
Látlak, hallgatlak, és elakad a szavam. Vajon észreveszel engem, megtalálsz?
Egymásra hangolódva életre kél ujjaid nyomán szívünk dallama, s gondolatom ismét valósággá lesz: feléled a tűz.
Hirtelen megfordulsz, rám nézel, tekintetünk összeér.
Az előadás végén kéz a kézben sétálunk az őszi estén…. a király, és én….
Szólj hozzá!
Címkék: tündér jelmezben
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Legfrissebb hozzászólások