Én Életem Videó-, Szöveg- és Képpályázat

 Az én sulim? Elég annyi, hogy valami hasonló járhatott Madách fejében, amikor megírta „az ember tragédiáját”. Legalább is, ami a diákokat illeti. Na jó, ez nem egészen igaz. Azért egész normálisak vagyunk.
A sulinkra simán rá lehetne nyomni a bélyeget, hogy SZÍNVONALAS. Aki nem hiszi, nézze a kész tényeket. Hahó, egy olyan suliról beszélünk, amit Madáchról neveztek el, és az Arany János úton van. Ez nem lehet véletlen! 
Ha egy kis önreklámot akarnék írni, valahogy így kezdeném: 
Az iskolánk rettentően sokoldalú. A diákok számos tevékenységet végezhetnek iskolán kívül. Mindezek mellett viszont a tanulást sem hanyagolják el. Ezt bizonyítják a kiváló tanulmányi eredmények és versenydíjazások… Oké, ennyi elég is a stréber vonalról. =)
Ami a Madáchban folyó életet illeti, arra nem elég 4000 karakter. Úgyhogy a teljesség igénye nélkül próbálom vázolni, mit is élünk, élek át immáron négy éve a Madách Imre Gimnázium falai között.
Egy iskolai hétköznap azzal kezdődik, mint mindenhol máshol, a csengővel. Nem mondom, nagyon „imádja” mindenki ezt a hangot. De annyira nem is vészes a dolog. Az órák jó hangulatban zajlanak, a tanárok a legjobbak közül valók minden tekintetben. Úgy tanulunk, hogy közben sokszor nevetéssel telik az óra nagy része. 
A szünetekben egy egészen más színvonalú élet veszi kezdetét. Ha unod az osztályod, megkeresed a haverjaidat és velük lógsz a folyosón. Hála az iskolavezetésnek, kialakítottak a diákoknak egy külön sarkot, ami tökéletes színtere a pletykálkodásnak, hülyüléseknek és a „szétfolyásoknak” a kényelmes fotelekben. 
A Madáchban működő színjátszó szakkör nem kevés diákot vonz, hogy kipróbálhassák mit is tudnak. Mondhatni ők az iskola színfoltjai. Kicsit bolondok, kicsit hiperaktívak, de a mieink. Ráadásul még értenek is ahhoz, amit csinálnak, így sokszor ajándékozzák meg a többi tanulót egy-két viccesre sikerült darabbal. Nemrégiben mi, a három végzős osztály diákjai adtuk elő a „Képzelt Riport” című darabot egy sajátos formában, ami nem kis sikert ért el az alsóbb évesek és a tanárok körében egyaránt. 
A mi iskolánk nem csak a tanulmányban elért eredményeiről híres, hanem az énekkaráról, valamint a nemrégiben indult Digitális Mágia szakkör eredményeiről is. Ők azok, akiknek a szövegük felét nem értjük, ha belelendülnek a magyarázatba, de büszkék vagyunk rájuk. Ráadásul jól jönnek az ilyen emberek, ha valakinek szüksége lenne bármilyen számítógépes segítségre. 
A sulink persze sporttevékenységekben is bővelkedik. Kézilabda, foci, torna és atlétika egyaránt jelen van az iskola életében. A tanulóink az országos versenyeken is magas szinten képviselik az iskolát. De ha valaki, konkrétan a fiúk válogatott elitje, épp testformálásra vágyik, hát ott a konditerem. A kemény munkájuk gyümölcsét pedig a lány tanulók élvezik a legjobban…
Az élet elvétve megajándékoz minket pár eltévedt bombariadóval is. Ezeket a kevésbé talpraesettek a suli előtti úton töltik el, míg a keménymag egy-egy kávézóban, vagy jobb esetben a biliárd és csocsóasztalok mellett. Mi ez, ha nem „iskolán kívüli tevékenység”? XD
Zárásként még annyit tudok hozzátenni, hogy eddig bárki jött a Madách Imre Gimnáziumba tanulni, az nem bánta meg. Nem is csoda, mivel ad egy olyan alapot, aminek a későbbi életben mindenki hasznát veheti. A továbbtanulásban ugyanúgy, mint a hétköznapi életben, hiszen mi lehetne jobb élettapasztalat, mint a „második otthonodban” együtt lenni annyi különböző emberrel.