Én Életem Videó-, Szöveg- és Képpályázat

Belépsz. Más világ. Azt mondják, második otthon. Talán tényleg. Talán. Azt hiszem, kicsit más, mint a többi. Nagy kék főbejáratán belépek minden reggel. A portás néni kedvesen köszön. Jó reggelt! Mosolyog. Én is rá, és visszaköszönök. Elsétálok a legkedvesebb büfésekhez, akiket csak ismerek.. már tudják, mit fogok kérni. Minden reggel ugyanazt. Ki is készítették. Látod ott a pult szélén? Az, az enyém. Éppen, hogy kilépsz innen a folyosóról, nézz fel, látod milyen magas? 3 emelet. Ez az aula. A legtöbben ide azért jönnek, mert itt mindenki mindenkit megtalál. Talán erre vagyok a legbüszkébb, egy olyan hely egy iskolában, ahol senki nem húzódik el a másiktól, bátran mosolyog vissza, még ha nem is ismerik egymást. Ebből a nagy négyzet alakú helységből mindenhol két folyosó nyílik. Gyere, megmutatom! Első emelet. Nyelvi termek egymásután… számítógépekkel persze. Pici lépcsőzés. 2. emelet. Egy olasz terem. Ének. Pedagógia. Ez az új szárny. Ha a régi épületbe sétálunk, történelem és földrajz termek. Ajtók sorozata. Mindegyik mögött más-más kis élet lapul. Minden teremnek van egy saját légköre. Valahogy nincs két olyan terem, ahová egyforma hangulattal tudnék belépni.. Picit vidám, picit szomorú. Csak az arány mindig más. A legkülönlegesebbek számomra, a kisebbek termei. Azok mindig vidámak.. kedvesek. Különleges módon tanulnak. Kis csoportokba állnak össze, és aktív táblákat használnak. Sok termünkben van aktív tábla. Nagyon jó dolog, azt hiszem. Sokat segít a tanulásban. Még egy kis lépcsőzés és 3. emelet. Biosz, fizika, kémia terem. Szertárakkal. Tele sok-sok érdekes kísérlettel. Csak arra várnak, hogy megnézd őket! Hmm. És megmutatom neked az én kedvencemet.. a kommunikációs termet. Ez nyelvi terem. De itt minden teljesen új, és mindenre nagyon vigyáz mindenki. Aktív tábla, plazma tv, LCD monitor. És még sorolhatnám.. Közel áll hozzám. Szeretem. Picit tovább sétálva vissza jutunk az aulába.. csak már egészen fentről látod. A 3.-ról. Teljesen más. Szerintem különleges nagyon. Egyébként még van 3 infó terem. És persze a padlás. Szeretem a padlást. Egy modern iskolában, egy pici hely, pici terem, ami a régi időket idézi. Csigalépcső. Pár régebbi pad. Egy tábla. Egy csillagvizsgáló.. majd gyorsan visszalépkedünk a másodikra, elsőre.. földszint. Újra portás néni. Mosolyog,  Ha hátul megyünk ki, az udvarra jutunk. Így erről az oldalról egy teljesen más oldalát mutatja az iskola. Sétálj át velem az udvaron. Padok. Biciklik. Fák. Pár diák. Végül a nagykapu. Azt hinnéd itt vége is. Nem. csak most kezdődik a második fele. Zebra. Persze csak a zebrán közlekedünk. Nagyjából 15 méterre van a másik épület. Zöld. Új. Kollégium is a felső szint. Egyébként pedig van egy nagy tornaterme, orvosi szobája idegenforgalmi termei, amik érdekes, mert különböző országokat jelenítenek meg. Lent egészen lent pedig ebédlő, klub.. és a tankonyha. Ezt is szeretjük, hiszen ha úgy adódik, mi is ott sürgünk, forgunk, ha kedvünk tartja. Kérsz valamit enni?
Talán nem tudom vissza adni az életérzést, amivel ez az iskola rendelkezik. Talán nem tudom megmutatni és leírni sem, miért szeretem. Talán csak akkor érzed, ha eljössz. Talán..
Légkör. Barátok. Gimibulik. Gólyabálak. Osztályok. Portás nénik. Büfés nénik. Aulák. Emeletek. Tanárok. Igazgatói irodák. Dolgozatok. És persze puskák. Atlaszok. Szótárak. Táblák. Csikorgó kréták. És egy ne beszélgess, inkább figyelj! - mondat.. Mosolyok. Ez az. Batsányi János Gimnázium. BJG. Idejárunk mindennap. Második otthon. Most már nem talán.. hanem biztos.

Bernát Renáta.