Én Életem Videó-, Szöveg- és Képpályázat

Elhatároztam, hogy az idén igenis elmegyek a farsangra, és jól érzem magam! Nem vagyok fiatal, nem vagyok szép, a termetem sem királynői. Mit lehet ilyenkor tenni? Sok eredeti ötletet álmodtam meg, de valami motoszkált bennem, hogy talán… mégsem ez lesz az igazi.
- Megvan! Boszorkány leszek!
Régi ruháimból gyorsan elkészült a jelmez.
Három kendőből igazi fejrevaló sikeredett, kölcsönkértem egy plüss cicát, és a seprűvel együtt a kellékek is készen álltak a báli bevonulásra.
Elérkezett ez is.
Mielőtt bevonultam a terembe, egy rövid időre megálltam az ajtóban.
Sorra érkeztek a vendégek.

- Drágám! Szerinted van neki belépője? – kérdezte a hölgy, miközben x lábain csipkés
harisnya villogott.
- Nem látod, hogy bolond? – válaszolt a férfi.

Idősebb úr érkezett, fiatal barátnőjével.
- Hölgyem! Bekísérhetem? –miközben karját nyújtotta, arcán
gúnyos vigyor jelent meg.

Fiatalokból álló vidám csapat érkezett.
- Nos, mi van nyanya! Lovagolni akarsz, vagy repülni? Netán
bántottak? Szólj, megvédünk, - és már sodortak is magukkal.

A bálterem gyönyörűen feldíszítve fogadta vendégeit. Lampionok özönében a fények játéka csodálatos volt. Nem akartam a középpontban lenni, ezért hátul álltam meg, de a pohárköszöntőre előre mentem a pezsgőért…..
Kedves Hölgyeim, Uraim! Megnyitom a farsangi bált, és felkérem az első táncra….
Ekkor értem oda.
Taps!
A résztvevők azt gondolták, - az est megszervezett része, a jó hangulat elindítója.
A szervező gyorsan átlátta a helyzetet, és udvariasan felkért a táncra.
Keringőztünk!
Az egész bálterem a miénk volt, miközben az emberek félrehúzódtak, ezzel is nagyobb teret adva.
Boldog voltam.
Keringőztem! A legkedvesebb táncom. Partnerem csodálatosan vezetett, és ahogy egymást „éreztük” tánc közben, mindenki azt gondolta, hogy ez összeszokott páros.
Talán egy pillanatra meg is szépültem, mert a tánc öröme ott csillogott a szememben, és elfelejtettem, hogy itt és most, biz’ én Boszorkány vagyok.