2009.11.16. 19:10
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy suli, hol apró lányként kezdtem tanulni.
Első nap szívem torkomban dobogott, sok idegen szemében arcom csillogott. Néztük egymást félve, gondolkodva, vajon milyenek leszünk öt év múlva. Ahogy telt az idő barátságok szövődtek, de az ellenségek sem kerültek. Az egykor új arcok többé nem rémisztenek, hű baráttá váltak kik mindig mellettem lesznek. Örömben és bánatban osztoztunk egymással, s most új feladat mi szembeállít a megszokással. Feladat, melyen a jövőnk múlik, mellyel minden diák harcot vív.
Eljött hát a búcsúnk ideje, szalagavató bál és érettségi éve. Könnyezve, ám szívünkben mosollyal intünk most búcsút, új kezdet vár ránk, egyetem vagy szakma, de múltunknak közös atyja, mely döntésben hű társ volt, iskolám, melynek névadója Károlyi Mihály volt.
Szólj hozzá!
Címkék: kezdet év végzős eniskolam
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Legfrissebb hozzászólások