Sokat törtem az agyam  azon hogyan kezdjem el a fogalmazásomat miért az én iskolám a legjobb.7 évesen léptem át elöször az iskola kapuit .Az akori tanárom aki sajnos már nem él mivel láta hogy félek egy kicsit melémlépet kedvesen rám mosolygot és megfogta a kezem .Atól a perctől tudtam ott biztonságba vagyok.Sokat játcotam,tanultam felfedeztem dolgokat ebben az intézményben.Alsó tagozatban nem nagyon szeretem tanulni és iskolába járni és jó tanuló sem voltam .4.osztályban majdnem megbuktam irodalomból és ekor az igazgatóm Őcsödi KIss József aki a mai napig ő igazgatja az iskolát azt monták ö látja benem a tehetséget  és töbre vagyok képes mind ahogy hiszem .ezek után oddakeztem figyelni az órán és elkeztem járni vers és prózamondó versenyekre ahol első és második helyezéseket értem el.most biztos azt gondolják hogy nem magamról kell irni hanem az iskoláról.De tudniuk kell hogy az iskola a tanárok nélkűl nem lene olyan jó hisz ők biztatak ők fedezték fel benem és sok társamban is a tehetséget.KIss falusi iskoláról van szó ahol a lakói szegény tiszteséges emberek .Iskolánkba mert nem csak magam nevében beszélelek nehezen oldják meg a fűtést mert gázkazánnal tűzelnek,régi kopott padok vanak,kis tornaterem,ebédlő.Lecsukom a szemem és előtem van barátaimal menyit hűlyéskedtűnk ott azok a kis falak között.Menyi versenyeken,űnnepeken,kirándulásokon vedtűnk részt.pedig higyék el nem volt kőnyű helyzetbe se az iskolánk se mink.Anak elenére hogy az iskolánk kicsi szerény szeretetben és reménybenanál gazdagabb .Ezért szántam el magam erre az irásra mert szeretnék örömet okozni ha nyerne az iskolám  a Tanáraimnak,családomnak és a falu apraja nagyának mert a kis faluban élők az a családom hisz mindanyian ismerjűk egymást és a gyerekeknek szeretném ha jobban és kedvesebben telnének az iskolában töltöt napjaik hogy legalább ott ne keljen nélkűlözniük és jól érezék magukat szeresenek oda járni és bátran ki tudják jelenteni  :iskolám iskolám te mindenem