Én Életem Videó-, Szöveg- és Képpályázat

 A farsang mindenki számára egy boldog, örömteli ünnepély.Eszterke a Dunántuli kisleány is így volt ezzel.Eszterke vígan készült élete első farsangjára az általános iskolában.Édesanyja azonban vegyes érzelmekkel fogadta azt.Próbálta gyermekének a lehető legjobb oldalát mutatni és a lehető legjobb oldalból kihozni egy művészi álarcot gyermekének.Gyermeke mint a legtöbb kisleány hercegnőnek akart öltözni.Édesanyja egészen délután 7-tól reggel 7-ig a piciny ruháját tervezte.Halvány rózsaszín hosszú selyemszövetet vett ez alkalomra.Vágta, varrta, vágta, varrta, vágta.....A végén pedig szebb volt mint hamupipőke ruhája.Semmi alvás nélkül dolgozott egész éjjel így reggel karikás szemekkel de magabiztosan állt gyermeke elé mondván: Te vagy a legeslegszebb és az is maradsz örökre én drága gyermekem.A másik érzés ami gyötörte az édesanyja lelkét ezzel a mondattal lett nyilvánvaló.Édesanyja utolsó pillanatra akarta hagyni a bejelentést miszerint: Rákos és hamarosan meg fog halni.De mikor meglátta kislánya cseppnyi mosolyát és pirospozsgás arcát akkor vált nyilvánvalóvá neki hogy nem szabad megtennie.Megtörnie Eszterke szegény kis lelkét.Így az édesanyja is beöltözött a farsang alkalmából egy új szerepbe egy szomorú ámde - kislányának mutatván - \"vidám\" szerepbe.A kislány pedig a bántodástól és meg nem értéstől mentesen élte mindennapjait....Mígnem édesanyja álarcával együtt a feledésbe, a halál markába nem került.