Én Életem Videó-, Szöveg- és Képpályázat

Na, de térjünk rá a fontosabb dolgokra!
     Egy családias közösség a miénk: 124-en vagyunk jelenleg diákok, és 14 pedagógus tanít bennünket. Az álmos szemű gyerekek kilenc településről érkeznek reggelente: Bőből, Chernelházadamonyáról, Mesterházáról, Tompaládonyból, Górból, Répceszentgyörgyről, Simaságról, Sajtoskálról és Bükről. Sajnos a gyermeklétszám évek óta fogy, de mi még álljuk a sarat, a mi iskolánk önálló intézmény maradt. Nevelőink, és talán elmondhatom, hogy mi diákok is sokat teszünk azért,hogy vonzó legyen a gyerekek számára itt tanulni.
     Tanítóink, tanáraink nap mint nap „küzdenek” azért, hogy minél több tudással és emberi értékkel gazdagítsanak bennünket. A tanórákon kívül szakkörökön bővíthetjük ismereteinket, én például angol, német, informatika szakkörre járok, de korábban egészségügyi szakkörös is voltam és furulyázni is tanultam. Testnevelő tanáraink fociedzést tartanak heti rendszerességgel. Művészeti oktatást biztosít a rajzszakkör, a színjátszó kör, az énekkar, de hangszeren is játszhatnak az érdeklődők. A szomszédos Kultúrházban társastánc – és mazsorett- oktatás is van.
     Szép hagyományokkal is büszkélkedhetünk: ilyenek az évnyitó és évzáró szentmisék, a nyolcadikosok ballagási ünnepélye és bankettje, a karácsonyi vásár, melyre most is éppen kézműves termékeket készítünk. A Gyermekmosoly Alapítvány évente megrendezett jótékonysági estjének bevételéből a nyári táborokat, komolyzenei ifjúsági koncerteket támogatják, s jutalomkönyveket vásárolnak. A színházlátogatásokról sem szeretnék megfeledkezni. Tegnap éppen magyartanárunk, Vera néni kíséretében Szombathelyen megtekintettük az Anconai szerelmesek című előadást. 
     Ünnepélyeink közül az alsó tagozatosoknál a mikulás ünnepélyt emelném ki, a felső tagozatos osztályok pedig a karácsonyi műsort készítik, valamint megemlékezünk március 15-ről, az aradi vértanúkról, az október 23-i eseményekről. Olykor ezeket a műsorokat más településeken is előadjuk. Legszebb élményeim közé a kirándulásokat sorolom. A tanulmányi kirándulások alkalmával –hogy csak néhányat említsek – emlékezetes volt a Fertő –Hanság Nemzeti Parkban tett látogatás, a Herendi Porcelán Manufaktúra, a veszprémi Állatkert. Némettanárunk, Nóra néni fontosnak tartja, hogy német nyelvterületen is szerezzünk élményeket, így jártunk Bécsben a Tutenchamon – kiállításon, és most is oda készülünk, alig várjuk, hogy beleszippanthassunk a karácsonyi vásár mesés illataiba. Hosszú évek óta táboroznak a diákok kétévenként Bő testvérközségében, Kalwangban, az ottani gyerekeknek pedig mi szervezünk programokat nálunk. Ausztriába a kalwangiak támogatásával síelni is szívesen jár sok diáktársunk.
     Nyolcadik osztályos vagyok, sokat kell tanulnom, előttem a felvételi. Hálás vagyok tanáraimnak, az igazgató úrnak, hogy ebben a nyugodt, gyermekbarát környezetben készülhetek a középiskolás éveimre. Büszke vagyok rá, hogy ebbe az iskolába járhatok!

Németh András